Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Vár, várak linkgyűjtemény linkjeinek képes leírásai - keresés a linkek között
részletek »

Vár, várak képes leírás

Képes leírás

Itt vagy: var.tlap.hu » Képes leírás
Keresés
Találatok száma - 88 db
 MVA - Magyar Várarchívum Alapítvány

MVA - Magyar Várarchívum Alapítvány

Évek óta gyűjtjük és rendszerezzük a magyar várakra, erődtemplomokra és egyéb megerősített helyekre vonatkozó adatokat. A Történelmi Magyarország várairól, történelmünk fontos tanúiról ezidáig még nem készült teljességre törekvő összeírás. Annak, aki átfogó képet akar kapni a középkori Magyarország megerősített helyeiről, ma még nincs a kezében összefoglaló mű. Ezért alapvetően fontos, hogy a lehető legtöbb várról könnyen elérhetővé tegyük a legfontosabb adatokat (térképi beazonosítás, alaprajz, mai állapot, történet, leírás, forrásmunkák). Az összegyűjtött adatok, fényképek egy része látható a www.varak.hu honlapon. Ahhoz, hogy ez a gyűjtemény tovább bővüljön, egyre tartalmasabbá és pontosabbá váljon még sok könyvtári, kézirattári, tervtári kutatásra van szükség. Munkánkkal segíteni kívánjuk a jelenleg kéziratban levő, Dr. Dénes József által írt és szerkesztett Magyar Várlexikon című - több mint 7000 címszót tartalmazó - hiánypótló mű megjelentetését. A Várlexikon néhány mintaoldala megtekinthető a megfelelő gombra kattintva. Amennyiben lehetőségünk nyílik rá, támogatni kívánjuk a várkutatással kapcsolatos tanulmányok, kisebb munkák megjelentetését is.

 Sárospatak

Sárospatak

A hazai késő reneszánsz építészet legértékesebb együttesei közé tartozó történelmi épület ma múzeum. Perényi Péter építtette 1534-37 között, fénykorát a Rákóczi-család idejében, az 1600-as években élte. A mai látogató a történelmi várnegyed felől vagy a hangulatos Várkerten át éri el a palotaszárny kapuját. Az udvaron jobbra a legrégibb épületrész, az 1500 körül épült Vörös-torony fogadja. Szemközt látható az első birtokos nevét viselő, és általa 1540-63 között építtetett Perényi-szárny, ehhez épült hozzá 1646-ban a Lorántffy-loggia, amely az udvar legértékesebb dísze. A XVII. századi építkezések eredménye az északkeleti sarokbástya szegletén, az emeleten kiugró Sub Rosa erkély. Az udvarról a bástyás várfalöv bejárható szakaszára is ki lehet jutni. A várkastély belső terei múzeumi belépővel látogathatók.

A budai várért

A budai várért

Ez egy alternatív budapesti városvédő honlap! Minden érdeklődőt köszöntök, akit megkapott Budapest háború előtti, régi szépsége, és riaszt mai jellegtelensége. Felhívja a figyelmet a két világháború között 'Duna gyöngyeként' vagy 'Duna királynőjeként' ismert fővárosunk egykori olyan értékeire, amelyek valamikor nagymértékben növelték Budapest szépségét, de napjainkra már eltűntek, és visszaállításukat nem kívánják. Fővárosunk pedig, a fényképek és filmek tanúsága szerint, egy bájos és büszke európai nagyváros volt. Ez a honlap illetve ez a cikk az egyik legaktuálisabbnak tekinthető, tervezett budapesti építkezés - a Dísz tér és a Szent György tér beépítése - kapcsán készült. A Dísz téren és a Szent György téren egy olyan építészeti kísérletről van szó, amely a háború után 'korszerűen designosított' Királyi Palota környékének rendezését is hosszú időre elhibázhatja.

Alpok-Puszta

Alpok-Puszta

Turisztikai programok a Nyugat-Pannon régióban, 100 tipp a szabadság eltöltésére, kirándulások szervezésére a Puszta és az Alpok között. Amikor néhány esztendeje, az első határon átnyúló projekt megszületett, egyedülállónak minősült a turisztikai piacon, hiszen akkor elsőként foglaltatott egy prospektusba a határszomszédok közös turisztikai ajánlata. Az egyediség hatásosnak bizonyult, mivel az Alpok-Puszta mottó fogalommá vált, s körbejárta Közép- és Nyugat-Európa szakmai vásárait. A színes és tartalmas katalógus köré fonódott programok, találkozók, tapasztalatcsere-látogatások pedig a határrégiók vállalkozói közötti ismeretséget, üzleti kapcsolatokat szőtték egyre szorosabbra. Sőt, ezen egységbe foglaltatott terület turisztikai vonzerőgyűjteménye együttesen jelenhetett meg a hazai és a nemzetközi turisztikai piacokon.

Az Egri vár látványosságai

Az Egri vár látványosságai

Különleges élmény a várossal megismerkedni, mivel a műemléki jelleg mellett a változatosság az érkező első benyomása. Andornaktálya vagy Kerecsend felől közúton vagy vasúton jöhet a látogató. Hirtelen találkozik a város sajátos hangulatával, mert a síkságokat, enyhe dombokat mély völgyek váltják fel. A szelektől védett völgyek szőlőkarói mögött feltűnnek a tornyok és a jellegzetes épületek: elsősorban a Bazilika és a Líceum hatalmas tömbjeinek sziluettje. Hosszas fejlődés után alakult ki a városkép. Ma is alakul, változik a település, hol előnyére, hol pedig hátrányára, de egyre tudatosabban őrzik az összképét az itt élők. A történelem, a hősi múlt, a gyönyörű környék és a jó bort termő föld együtt eredményezi mindazt, ami által kiemelkedő értékű műemléki város Eger. Fekvése miatt hívogató és kitárulkozó település. A város egyéniségét kutatva tudatosan is elemezhetjük azt a hatást, amelyet már rövid itt tartózkodás után megérezhetünk. Az építészeti megjelenése hol nagyvonalúságával, hol pedig intimitásával fog meg. A hangulat egyszer komor, hősies és lenyűgöző, máskor egyszerű és barátságos.

Báthori várkastély

Báthori várkastély

A Báthori várkastély honlapja. A felújított XV. századi várkastélyban kőtár, reneszánsz étterem található. Állandó és időszaki kiállítások, konferenciák. Életre kelt a Báthoryak legendája. , megnyitott a Panoptikum Nyírbátorban. A 45 figurából álló Panoptikum a város szívében, a Báthoryak egykori ebédlőtermében lelt otthonra.

Bázna temploma

Bázna temploma

A Medgyestől észak-nyugati irányban fekvő helységet a Dicsőszentmártonba vezető 14A jelzésű útról Balázs-telkénél (Blãjel ) letérve érjük el . A templomvár kaputornyához , ami egyben harangtorony is , magas lépcsők vezetnek . Az ovális alaprajzú erődfalak már csak 2 m magasak , két bástyája áll még. Az első templom a 12.-13.sz. fordulóján épülhetett , mai templomának építését a 14.sz.-ban kezdik el ( - 1328-ban plébánosa János , a Henrik fia- ) s a szentségfülke tanúsága szerint,1504-re fejezik be . A szentély fölé háromeletes erődítést emeltek , a templom külsejét is erős támfalakkal védték. Ezen kívül egy sokszögű védőfalat is építettek a templom köré , melyet 1873-ban félmagasságúra bontottak.A templom kezdettől fogva egyhajósnak épült , négy pár belső falpilléren nyugszik , későgótikus hálóboltozat fedi . Egyenes záródású , keresztboltozatos szentélyét az 1880-as földrengés nyomán újraboltozták . A szentély déli oldalának ablakai csúcsívesek , keleten két köríves ablak nyílik. A diadadalív is csúcsíves

Berethalom temploma

Berethalom temploma

Az erődített templomvár első oklevélbeli említése már 1468-ból való. Az ovális legbelső védőfal tornyai közül kettő ( a kapu - és az óratorony ) 1508-ból származik . Ugyancsak itt található a mauzóleum és a keleti bástya, valamint a katolikus torony , 16. sz.-i falfestményeivel : Utolsó ítélet, Szt. György , Angyali üdvözlet , Három királyok ) A középső védőfal 15.sz-i, két kaputornya közül az egyikben szalonnát tároltak. A harmadik, bejejezetlenül maradt gyûrû XVI. sz.-i építtetésű, két tornya van : kaputorony, ny.-i torony és északnyugati bástya , amelyet tömlöcként használtak Innen 1795-ben egy 73 fokú lepcsőt építettek a belső gyűrű északi feléhez, ezt 1845-ben befedték

Boldogkő vára

Boldogkő vára

A vár jelenleg az Önkormányzat kezelésében van. 2002-ben újabb nagy rekonstrukciós munkálatok és ásatások kezdődtek a várban. A vár látványa megváltozott: két torony védőtetőt kapott (a kaputorony és a déli torony) az alsó udvar falán körben körülbelül 100 m hosszú gyilokjáró épült, amelyről nagyszerű kilátás nyílik a lőréseken át a nyugati, illetve az északi irányba. Az "oroszlánsziklán" egy sziklakijáró épült. Ezeken kívül történt egy nem kevésbé jelentős, de kívülről nem látható átalakítás is. A vár pincéjének és a vár borozónak föld alatti összekötése (20 m szintkülönbség). Ezáltal lehetővé válik, hogy a látványosságok megtekintése után a fáradt érdeklődő egyenesen a hűvös várborozóba jusson. A Boldogkői vár így most már teljesen megújult formában várja az ide érkező turistákat.

Hirdetés
Bory - vár (Székesfehérvár)

Bory - vár (Székesfehérvár)

Bory Jenő (1879-1959) építészmérnök, szobrászművész különleges építészeti, szobrászati műalkotását, a Bory-várat saját elgondolásai, tervei alapján két keze munkájával hozta létre. Emléket emelt művészi álmainak, a munka- és a hitvesi szeretetnek. Mint kutatót és szakembert a beton széleskörű alkalmazása foglalkoztatta. A vár építőanyaga túlnyomóan beton és vasbeton, de szobrainak megformálásához is szívesen nyúlt a kedvelt anyaghoz. A várat benépesítette szobraival. A műteremben saját és felesége alkotásain kívül neves művészek képei is megtalálhatók.

Budai Vár - Oroszlános udvar

Budai Vár - Oroszlános udvar

A tatárjárás után IV. Béla király fallal körülvett várat építtetett a mai Várhegy területén az esetleges további tatár támadások ellen. A polgári lakosság szívesen telepedett meg a védelmet nyújtó királyi szálláshely körül. A királyi palota főként Zsigmond uralkodása (1387-1437) alatt lett igazi uralkodói székhellyé. Mátyás (1458-1490) nem annyira új épületek emelésével, mint inkább a meglevők szépítésével, és a reneszánsz stílus meghonosításával szerzett európai hírnevet. Mátyás halálával véget ért a budai vár fénykora. A gyönyörű gótikus-reneszánsz királyi palota és a Várnegyed 1686-ban pusztult el, amikor az egyesült keresztény seregek hónapokig tartó ágyúzás után visszafoglalták Budát a törököktől. A visszafoglalás után a várnegyednek 616 lakosa volt csak, szemben a Mátyás-kori kb. 8.000-rel. 1703-ban Buda ismét szabad királyi város lett, és lassú fejlődésnek indult. 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesítésével megalakult az új főváros és ennek keretében a Vár nagyobb hangsúlyt kapott. Új kormányhivatalok épültek, megkezdték a királyi palota bővítését, újjáépült a Mátyás-templom és ekkor emelték a Halászbástyát is. A második világháború végére a Várnak minden háza megsérült, legtöbbje lakhatatlanná vált, a királyi palota teljesen kiégett. Az újjáépítés után a királyi palota számos múzeumnak ad otthont.

Budai várnegyed

Budai várnegyed

1599-ben Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nádasdy Tamás sikertelenül ostromolták a várat. 1602. október 2-november 15. között Ruswurm Hermann Kristóf császári tábornoknak sem sikerült elfoglalása. 1684. július 10-én megkezdődött Károly lotaringiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett első ostrom a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. 1686. június 24-én megkezdődött a vár második, sikeres ostroma. 1686.szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől. A várban szabad rablás kezdődött, tűzvész pusztított, a lakosságot lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. Német lakosságot telepítettek be. 1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgey Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől. A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert-bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.

Budavári Labirintus

Budavári Labirintus

A labirintus szó minden valószínűség szerint a görög eredetű labrys szóból származik, ami a krétai kultúra jelképére, a kétélű bárdra utal. A mítosz különféle ábrázolásaiban rendszerint Thészeusz és Minotaurusz küzdelme látható. A labirintus az ember nehézségekkel, akadályokkal teli életútját jelképezi. Egyszerre jelenti azt a kiismerhetetlen helyet, ahol az ember eltéved, s ahol szimbolikus értelemben elveszíti önmagát, és ahol végül, ha rátalál a saját, a neki megfelelő útra, visszatalálhat önmagához. Talán ezért is létezik több olyan labirintusrajz, amelynek középpontjában egy tükör van.

Cölöpvár

Cölöpvár

A Fácános-erődben találjuk a Gulio Turco olasz származású császári hadmérnök tervei szerint épült egykori cölöpvár nyomait, a sáncok, vizesárkok maradványait. A fennmaradt rajzok szerint a bejárat a mai Szent István utca felől volt. A külső árkon át felvonóhídon lehetett eljutni a külső várudvarba, innen szintén egy hasonló hídon a belső várba. Itt széles falú épületek, kőből készült erődítések és egy figyelőtorony állt.

Csesznek

Csesznek

A Bakonyban, a Veszprémből Győrbe vezető országút mentén, festői környezetben, a Vár-hegy Kelet-Nyugati irányában húzódó, dachsteini mészkő- szirtjének éles gerincén áll a még romos állapotában is páratlanul szép XIII. században épült gótikus Cseszneki Vár.

Csíkdelne temploma

Csíkdelne temploma

Csíkszeredát a 12A jelzésű , Gyímesekbe vezető úton elhagyva, bal kéz felől hamarosan Csíkdelne XV. századi erődített templomát pillantjuk meg . 1333-ban Dolna néven szerepel a pápai tizedjegyzékben , 1495-ben Delne a település neve. Katolikus csarnoktemploma 1450 - 1500 között épülhetett , későgót stílusban, Szent János tiszteletére lett felszentelve. Szentélye megőrizte eredeti formáját , a nyolcszög három oldalával zárul. Kőbordázatú mennyezete csúcsíves.

Csíkkarcfalva

Csíkkarcfalva

Csík legjobban megőrzött Vártemploma a piac és a község északi felén van a két falu (a szomszédos Jenőfalva) határán, egy sziklás dombon. A templomot lőrésekkel ellátott 8 méter magas, a templomudvar felőli oldalán belső vívó (gyilok) folyosóval kiképzett kőfal veszi körül, e falba beépített különálló toronnyal, amelynek kapubejáratát négy lőréses félköríves mellvéd (barbakán) torlaszolja el. Meredek ösvény vezet fel a kapubástyához, amely valamikor őrtorony, lakótorony lehetett és csak később (1796-ban) magasították barokkosan templomtoronnyá.

Tuti menü